Februar utolso napjan végre sikerült átélnem
életem első olasz karneválját, Corato-ban. Bár inkább
„dolgoztam, de nagyon élveztem is.
3 óra folyamatos menetelés alatt
kb 500 fotót készítettem, amiből kb. 250 lett jó.
Francescoval és zenész barátaival
mentünk Ruvo-ból busszal, ami azonnal jól kezdődött, mert a
buszsofőr csak azért mert külföldi vagyok, elengedte a buszjegy
árát Legalábbis France ezt mondta.
Hatalmas felvonulás volt, vagy 10 hajó/autó (flow) vonult végig, Francescoék 7.ként, voltak cowboyok, virágok, mexióiak, afrikaiak, spanyolok, mindenféle megnevezhetetlen szerzetek.
Hatalmas felvonulás volt, vagy 10 hajó/autó (flow) vonult végig, Francescoék 7.ként, voltak cowboyok, virágok, mexióiak, afrikaiak, spanyolok, mindenféle megnevezhetetlen szerzetek.
Amerre néztem, történt valami. Az
utca 2 szélén a bámészkodó tömeg, jelmezbe öltözött
gyerekek, aki néha rád dobtak 1 marok konfettit, ami hazaérve is
csak hullott belőlem.
Francesco sebes kézzel játszott a
dobokon és véresre püfölte a dobot. Adtam neki ragtapaszt.
Roberta az egyetlen lány a percussion csapatban, de nagyon jól
nyomta. Az egyik srác meg havannai rumot vett elő a táskájából,
azt ittuk erősítőként Fizikailag iszonyúan fáradtan, de
lelkileg feltöltődve, boldogan, elvarázsolva és kissé
becsiccsenve értem haza. Hatalmas élmény volt, sosem fogom
elfelejteni.
„Ho conosciuto persone senza
maschera ma col carnevale dentro. Rare. Sono stato fortunato. „
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése